Hát nem csodálatos hír? Meredeken, szinte pofozva zuhant júniusban a román gazdaságba vetett hit indexe – közölte a magát még mindig optimistán pénzügyi agyközpontnak nevező CFA Románia Egyesület. Aki eddig azt hitte, hogy már a padlón vagyunk, nos, kapaszkodjon: a bizalmi mutató most konkrétan a pincén keresztül lefelé kezdett fúrni.
Az egyesület elnöke, Adrian Codirlașu meg is világította a helyzetet: az adóemelési ötletrohamok meg a leminősítési lebegtetés úgy elintézték a hangulatot, hogy a szakértők már nem a növekedést méricskélik, hanem azt számolgatják, mikor robban be hivatalosan is a recesszió.
A CFA havonta kikérdezi pénzügyi elemzőinek krémjét, akik mostanra vagy sírnak, vagy Excel-táblákat égetnek a kályhában. A legutóbbi felmérésből például az derült ki, hogy a válaszadók 88%-a még mindig hisz abban, hogy Románia megőrzi befektetőbarát imidzsét a hitelminősítőknél – vagy csak nem akarták elsőként kimondani a bóvli szót. A maradék 11% viszont már bátran beárazta az országot a „junk” ligába – ők valószínűleg a realista szekcióban ülnek, árnyékban.
A számok? Nos, kapaszkodj, mert csúszik:
14,9 pontos zuhanás, a mutató most 29,9 – ami egy 0-tól 100-ig terjedő skálán nagyjából a „rosszabb már csak cunamival lehetne” zónát jelzi. A jelenlegi gazdasági állapotértékelés 12,8 ponttal esett, már csak 39,7, vagyis „nem teljesen katasztrófa, de már kint van a mentőcsónak”. A jövő 12 hónapra vonatkozó kilátások? 25 pont. Ez a „fogd be a szemed, és imádkozz” szintje.
Inflációs jóslat? 5,35 százalék
De a kutatás még azelőtt készült, hogy a kormány ledobta volna az adóbombát, úgyhogy ez a szám azóta valószínűleg csak annyira pontos, mint egy meteorológus jóslata egy pálmalevél alapján.
A lej? Természetesen gyengülni fog
– legalábbis a CFA-s jósok 82 százaléka szerint. Fél év múlva 5,0961, egy év múlva 5,1453 – és akkor még nem számoltunk politikai válsággal, EKB-bakikkal vagy egy újabb unortodox zsenialitással a pénzügyminisztériumból. És ha még mindig van valakiben remény: 2025-re a GDP-arányos költségvetési hiányt 7,5%-ra saccolják, míg a gazdasági növekedés a kábé észrevehetetlen 0,9% lehet – vagyis inkább „nem visszafejlődés”, mint „fejlődés”.
A koronát az teszi fel, hogy az államadósság is elindul a csillagok felé, és jövőre már 60 százalékon csücsülhet, mintha ez valami jól megérdemelt trófea lenne. Összefoglalva: a bizalom úgy fogy, mint jeges kávé a kánikulában, de legalább tudjuk, hogy merre tartunk. Lefelé. Szépen, egyenletesen. Mértanilag.
Hanna
