HUNOR-program – Axiom Mission 4 – Kapu Tibor

Ki is valójában Kapu Tibor?

Kapu Tibor gépészmérnöki diplomával rendelkezik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről (BME). Korábban a gyógyszeriparban, az élelmiszeriparban, valamint az autóiparban dolgozott, többek között a Robert Bosch Kft.-nél, ahol akkumulátorfejlesztéssel foglalkozott, s külföldi tapasztalatokat is szerzett Belgiumban és az Egyesült Államokban. Emellett részt vett űripari fejlesztésekben, főként sugárzásvédelmi műszerek fejlesztésében, melyek az űrhajók biztonságát szolgálják.

Pályafutása során állami és állami hátterű cégeknél is dolgozott, mint például a Remred Space Technologies, amely a magyar állam által támogatott űripari projektekben vesz részt. Kapu Tibor felsőfokú angol nyelvtudással, alapszintű német tudással is rendelkezik.

Mennyi idő alatt lett űrhajós?

• 2021 végén jelentkezett a Magyarország által indított HUNOR-program válogatására.
• Több mint 240 jelölt közül választották ki.
• 2022–2023 folyamán intenzív kiképzést kapott Magyarországon, Németországban, az ESA-nál és az Axiom Space-nél (USA).
• 2024 februárban jelentették be, hogy ő lesz a kiválasztott az űrrepülésre.
• 2024. július – indulása az Axiom Mission 4 (Ax-4) küldetéssel.

Teljes felkészülési idő: kb. 2,5–3 év a válogatástól az űrrepülésig.

Mi az a HUNOR-űrprogram és ki szervezi?

A HUNOR-program a magyar űrhajós-képzési kezdeményezés, amelynek célja, hogy Magyarország űrhajósokat juttasson a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az űrprogramot a magyar állam, a Semmelweis Egyetem, a Kecskeméti Repülőbázis, valamint több űripari és tudományos intézmény közösen szervezi.

A HUNOR–program (Hungarian to Orbit), amely Kapu kiválasztásától felkészítéséig és a repülésig az egész projektet lefedte, teljes egészében magyar állami forrásból lett finanszírozva, és a keret költsége 99 millió euró körül mozog.

Ez az összeg magában foglalta a képzést, az együttműködést az Axiom Space-szel, a különböző földi és űrbéli költségeket.

Axiom Space – a magánűripar úttörője

Az Axiom Space egy amerikai magánűrkutatási és űrtechnológiai vállalat, amely az űrturizmus és az űrállomási kutatások területén tevékenykedik. Az első olyan magáncég, amely hivatalosan is szerződést kötött az NASA-val, hogy kereskedelmi űrhajósokat küldhessen az ISS-re, és a jövőben saját kereskedelmi űrállomást is építene.

Az Axiom minden küldetését a SpaceX szállítja a világűrbe Crew Dragon kapszulával és Falcon 9 rakétával.

A cég szolgáltatásai közé tartozik az űrhajós-kiképzés, a missziótervezés, a tudományos kutatások támogatása és a műszaki fejlesztések. Az Axiom Space kulcsszereplője a jelenlegi kereskedelmi űrtevékenységeknek, és stratégiai partner több nemzetközi és állami űrügynökséggel is.

Jegyár és költségmegosztás

• A jegy ára – azaz az Axiom által közölt személyenkénti részvételi díj – több mint 65 millió USD, ami kb. 22 milliárd Ft személyenként.
• A három ország (India, Lengyelország és Magyarország) ezt az összeget megosztva fedezte az expedíció költségeit.

Kapu Tibor szerepe az űrprogramban – Mit kutatnak most az űrállomáson?

Az ISS-en végzett kutatások között kiemelt szerepet kapnak az orvosi, biológiai és gyógyszeripari kísérletek. Például fejlesztik a nanorostos szemcseppeket, melyek segíthetnek hatékonyabb gyógyszerbevitelben, vagy vizsgálják a csírázás folyamatát mikrogravitációban, amely új ismereteket adhat a növényélettanról.

Sok kísérlet, amit most Kapu Tibor végez, hasonló témákban zajlott már más űrhajósokkal is – de nem ugyanúgy, nem ugyanilyen műszerekkel, és nem ugyanilyen céllal. Az űrkutatásban minden apró változtatás vagy új szemszög értékes lehet.

Mégis miért hasznosak ezek a kísérletek?

1. Ismétlés = validálás. Egyes kísérletek célja: megerősíteni vagy finomítani korábbi eredményeket.

2. Új műszerek tesztje. A magyar fejlesztésű szenzorok, mint például az IMU DRS, még soha nem voltak az űrben.

3. Egyedi biológiai és gyógyszeripari próbák:

• Pl. a nanorost-szemcsepp: első teszt a világon ilyen formában mikrogravitációban.
• A DNS-javító muslica-kísérlet is új: ugyan a genetikai károsodást vizsgálták már, de ez a konkrét génmanipulált vonal és protokoll újdonság.

4. Távgyógyászat és szenzor-technológia fejlesztése

• A cél: a földi egészségügyben is használható, olcsó, hordható eszközök.
• Az űrben való működés stresszteszt – ha ott megbízható, akkor itthon is az lesz.

5. Mikrogravitáció hatása élő rendszerekre még mindig nem teljesen ismert

• A sejtek, baktériumok, növények másként viselkednek űrbeli környezetben.
• Minden új megfigyelés: hozzájárul a hosszú távú űrutazás (pl. Mars-missziók) tervezéséhez.

Bár Kapu Tibor gépészmérnöki végzettségű, nem klasszikus értelemben vett kutatóként vesz részt az ISS-en zajló kísérletekben. Valódi szerepe az, hogy műszereket kezel, adatokat és mintákat gyűjt a laboráns feladatok során, ezzel támogatva a tudományos kutatásokat. Ez a feladat nélkülözhetetlen, hiszen a pontos mérési adatok gyűjtése nélkül a kísérletek nem lennének értékelhetőek.

Ő a „labortechnikus az űrben”

Ahogy egy földi laborban egy asszisztens előkészíti a mintákat és gépeket, de a kutató értelmezi az eredményeket, úgy működik ez az űrben is. Ő tehát:

• nem állít fel hipotéziseket,
• nem elemzi az adatokat tudományosan,
• viszont nélküle a kutatás fizikailag nem történne meg az űrállomáson.

Kapu Tibor:

• végrehajtja a tudományos kísérleteket,
• nem kutatóként, hanem technikai végrehajtóként dolgozik,
• azért van ott, hogy a kutatók valódi, űrből származó adatokat kapjanak.

Ez teljesen természetes felállás: az űrállomáson dolgozó űrhajósok zöme nem tudós, hanem nagyon jól kiképzett, sokoldalú „operátor”.

Fő kutatási területek Tibor számára:

1. IMU–DRS navigációs érzékelők tesztelése
2. Kardiovaszkuláris és hemodinamikai monitorozás
3. Nanoszálas szemészeti gyógyszerformuláció tesztelése
4. Mikrobiom-elemzés
5. DNS-javító mechanizmusok vizsgálata muslicákon
6. Növénycsírázás és mikrogravitáció: búza-, retek- és paprika csírázása
7. Földmegfigyelés (zivatarok)

Kapu Tibor várhatóan július 9–11. körül tér vissza a Földre az Axiom Mission 4 küldetésből.

Az Axiom Mission 4 azért viseli ezt a nevet, mert ez a negyedik űrrepülés, amelyet az Axiom Space nevű magáncég szervezett kereskedelmi személyzetes küldetésként a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).

A programot nem az Axiom kezdeményezte, hanem a három ország – Magyarország, India, Lengyelország – állami szinten lépett be, elsőként a világon ilyen háromoldalú űrkoalícióként.

Kiemelt kép forrása: https://www.axiomspace.com/missions/ax4