Egy nyári reggelen, amikor a harmat még úgy csillogott a fűszálakon, mintha az éjszaka titkokat sírt volna rájuk, Bálint bácsi már kint ült a diófa alatt. Nem csinált semmit. Csak figyelt. A szomszéd kisfiú, Petike, odasomfordált hozzá, kezében egy lemerült tablet. – Bácsi, unatkozom. Mit csináljak? Az öreg végigmérte a gyereket, majd a fát. –…
Egy szép tavaszi délutánon, amikor a madarak már bátran tweeteltek, de Bálint bácsi még mindig csak a postagalambban bízott, megjelent az unokája a tornácon egy új okostelefonnal. – Nézd, nagyapa, most már videóhívással is tudunk beszélni! Az öreg hunyorogva nézte a képernyőt, ahol saját magát látta visszamosolyogni. – Hát ez meg mi? Tükör, ami visszabeszél?…
A marosvásárhelyi önkormányzat 2025 június 23-án megszavazta a megvalósíthatósági tanulmányt a Cuza Vodă utcai piac elbontásáról és helyette egy új, modern kereskedelmi központ építéséről — több mint 120 millió lej értékben. Papíron ez egy korszerű, rendezett épületegyüttest ígér, a valóságban viszont egy súlyosan aránytalan, közpénzből finanszírozott üzleti projekt, amely se nem sürgős, se nem indokolt,…
Egy júniusi reggel volt, amikor a fiatal tiszteletes a tornác felé vette az irányt, ahol Bálint bácsi már egy ideje a pipafüstbe meredt. – Bálint bátyám, hát maga nem dolgozik ma? – kérdezte vidáman. Az öreg megemelte szemöldökét, mintha a válasz volna a nehezebb munka. – Fiam, én már pirkadat előtt dolgoztam. Azóta pihenek. –…
A házasság olyan, mint a disznótoros: ha jól sikerül, emlékezetes. Ha nem, akkor is. Egy esős délutánon, amikor a felhők úgy lógtak a hegyek fölött, mint Mári néni szemöldöke, ha Bálint bácsi ismét elfelejtett vizet hozni be, a bácsi a tornácon üldögélt, és pipázott. A szomszéd fiatal férj, Laci, épp akkor jött át, kissé megtörten….
Az idő múlása olyan, mint a széna a szekéren: először csak egy-egy szál pereg le, aztán egyszer csak észreveszed, hogy már a villát se bírod felemelni. Egy őszi délutánon, ahogy a nap szomorúan rugdossa a sárguló faleveleket, Bálint bácsi ismét a tornácon ült. A pipája lassan parázslott, a kezében egy régi zsebóra – még az…
A csend nem azt jelenti, hogy nincs mit mondani. Csak azt, hogy nem muszáj. Legalábbis így gondolja Bálint bácsi, aki azon kevés emberek közé tartozik, akik nem érzik rosszul magukat attól, ha egy beszélgetés közben a szél is be tudja mondani a magáét. Egy nyári délutánon, amikor már túl meleg volt bármi komolyabb vitához, a…
7 részes pipafüstös filozófia következik holnaptól „Bálint bácsi bölcsességei” címmel, tartsatok velünk a következő 7 napban: A csend haszna „Az asszony már háromszor elmondta… de én csak akkor hallgatom meg, mikor már nincs miről vitázni.” ➤ Bálint bácsi elmélkedik a figyelemről, hallgatásról, és arról, hogyan lehet néha többet mondani azzal, ha nem szólunk semmit. Az…
A falu végén, ott, ahol a pityókatáblák már belefutnak az erdő szélébe, egy öreg, fehérre meszelt ház tornácán üldögél Bálint bácsi. Pipa a szájában, a tekintete távolra mered, mintha onnan várna választ egy régi kérdésre. A falubeliek néha megállnak, köszönnek, de ma senki nem zavarja. Csak a macska ül mellé, és egy kicsit még az…
Amikor a világ zajosabb, mint a szomszéd láncfűrésze vasárnap reggel, és az élet épp nem kínál mást, csak száraz kenyeret és két pofont, a székely ember mit tesz? Nem szalad pszichológushoz, nem kezd életvezetési blogot, és még csak nem is panaszkodik. Csak megáll, megrántja a vállát, és azt mondja: „Hát, rosszabb is volt már… csak…